Sanghajban kétévente rendezik meg a Shanghai Archaeology Forumot, amelyen a Field Discovery kategóriában a világ legjobb tíz régészeti projektje közé választották. Az erről szóló díjat Bánffy Eszter a közelmúltban vehette át a kínai város polgármesterétől és a Kínai Társadalomtudományi Akadémia elnökétől. Ő a projektvezetője annak az alsónyéki ásatásnak, amelynek eredményei nemzetközi szinten is figyelmet keltettek.
A legjobbak között mexikói, indonéz és ausztrál ásatások találhatók. Térségünkből Alsónyék mellett csupán az ókori izraeli Masszádánál folyó régészeti munkák kerültek az elismerést elnyert projektek listájára.
Bánffy Eszter régész, a Német Régészeti Intézet frankfurti kutatóintézetének igazgatója, az MTA BTK Régészeti Intézet tudományos tanácsadója.
A Kr. e. 6–5. évezredben folyamatosan lakott újkőkori településre az M6-os autópálya építését megelőző régészeti feltárásoknak köszönhetően bukkantak rá a régészek. A kezdetben több helyen több csapat által párhuzamosan folytatott feltárási munkák közben derült ki, hogy egyetlen nagy lelőhelyről van szó, mégpedig Közép-Európa legnagyobb ilyen korú lelőhelyéről.
Alsónyék első lakói a Balkánról érkezett földművesek voltak, akik a földművelés, az állattenyésztés, valamint a házépítés, illetve a kerámiakészítés tudását hozták magukkal” – mondta el Bánffy Eszter. Az 1300 évig folyamatosan lakott település mérete az újabb balkáni bevándorlók megjelenésével nőtt, a kor egyik jelentős kereskedelmi központja lehetett. Az utolsó újkőkori fázisban több mint 120 gerendaszerkezetű házat, és 2300 sírt tártak fel.
A hagyományos régészeti megközelítések mellett olyan természettudományos módszereket is segítségül hívtak, mint például a bioarcheológiát s az ezen belül is kiemelten fontos archeogenetikát.
A lelőhely komplex régészeti feldolgozása az ásatások lezárása óta tart. A nemzetközi összefogásban folyó munka két legfontosabb szereplője az MTA BTK Régészeti Intézet, illetve 2013 óta a Deutsches Archäologisches InstitutRömisch-Germanische Kommission (DAI RGK).
A német intézet 2016-ban budapesti kutatóhelyet is létesített, amely a német–magyar együttműködésben zajló, dunántúli noninvazív tájrégészeti, a német és amerikai együttműködésben megvalósuló új generációs archeogenetikai, valamint a brit együttműködésben megvalósuló abszolút kronológiai kutatásokat fogja össze.
Az alsónyéki ásatások eredményeiről eddig több mint 40 tanulmányban, valamint számos konferencián számoltak be. Az eredményekről azonban külön könyvsorozat is megjelenik majd. A tervek szerint 13 kötetben összegzik a neolit település 6-7 ezer évvel ezelőtti történetét.
