Előre megérzik a napsütést és a csapadékot is!

Az időjárás változása a növények életére is hatással van. Elsősorban a napfény, a hőmérséklet és a csapadék, amire ők is képesek reagálni. A növények időjóslásának legnagyobb része a csapadék jövendölésében mutatkozik meg, melynek alapja a levegő páratartalmának megemelkedése.

Bizonyos növények már előre megérzik, ha közeleg a csapadék, amihez segítséget nyújt számukra a levegő páratartalma. Ami ez eső érkezésével fokozatosan emelkedni kezd. A növényekben folyamatos a nedvkeringés, a vizet a gyökérzeten keresztül veszik fel, és a levelek gázcserenyílásain keresztül párologtatják el azt. A párologtatás azért szükséges, hogy fenntartsa bennük a víz keringését, ezzel a tápanyag felvételt a talajból, valamint nem elhanyagolható, hogy ennek köszönhetően a növényt folyamatosan hűti is. Amikor a környezetük páratartalma emelkedni kezd, akkor a vízgőz nem tud zavartalanul kiáramlani a gázcserenyílásokon, azonban a tápanyagfelvétel semmiképpen sem állhat meg. Ennek fenntartásának érdekében, a növény elkezdi magából, apró cseppenként kipréselni a benne lévő vizet.

Ezért az eső előtt 1-2 nappal a vadgesztenye, akár 3 nappal pedig a juharfélék kezdenek „könnyezni”, ami a fent leírt folyamat hatására jön létre.

De nem csak a fák jósolják meg az előttünk álló időjárást, hanem a virágos növények is. Számunkra a legszembetűnőbb az lehet, amikor a virágok kinyílásukkal vagy összecsukódásukkal jelzik a fény intenzitásának a változását. Szép napos időben a legtöbb növények arra törekszik, hogy virágzatuk nyitott legyen, leveleiket pedig a tőlük telhető módon, az éltető fény felé fordítsák. Azonban amint beborul az ég, a virágok szirmai összezáródnak, amely védi a növény ivarszerveit az eső cseppjeitől, ami kárt okozhat bennük.

Szemmel követhetjük a növények változásokra bekövetkező viselkedését. Ilyen például a kora tavasztól szirmait bontogató százszorszép, a gyerekek kedvelt növénye a pongyola pitypang, a narancssárga szirmokkal büszkélkedő körömvirág, a téli álmából elsőként felébredő hóvirág vagy a sokunk által kedvelt tulipán. De kiváló időjósok a martilapuk, a salátaboglárkák, a tavaszi héricsek, a kikericsek, a bogláros szellőrózsák vagy éppen a sáfrányok is.

Martilapu

Bogláros szellőrózsa

Tavaszi hérics

Vannak olyan virágos növények is melyek a borús, hideg időben nem összezárják szirmaikat, hanem apró fejeikkel bókolva, előre hajlanak, ilyen az árvácska és a vadmurok. A terebélyes harangvirág, a nehézszagú gólyaorr, a réti boglárka, vagy a fekete csucsor pedig kocsányait hajtja le, aminek eredményeképp a virágok szégyenlősen a talajt figyelik.

Az imént említetteken túl olyan virágos növényt is ismerhetünk, amelynek nem csak virágzata, hanem levélzete is reagál az időjárás változásaira. Ez pedig nem más, mint az erdei madársóska. Napos időben zöld levelei, melyek a lóheréhez hasonlítanak, szétnyitva szívják magukba a fényt, míg estefelé vagy hűvös időben a levélnyélhez lapulnak.