Érdekességek a méhekről.
  •  A méhek – született matematikusok. Kizárólag azonos méretű sejteket építenek.
  •  A méh kivételes esetben 5-6 évig is meghosszabbíthatja az életét, igaz kizárólag a család megtartása érdekében.
  •  A hangyához hasonlóan, a méhek testük tömegének többszörösét is elbírják.
  •  A méhek jól kifejlett szaglással rendelkeznek. A virágok illatát több kilométerről is „megérzik”.
  •  Mézgyűjtés közben egy méh naponta az egyenlítő hosszának megfelelő távolságot is képes megtenni.
  •  A kaptárba jóval kevesebb nektárt visznek, mint amennyit valójában összegyűjtenek, mivel nagy részét közben elfogyasztják.
  • A méhek sajátságos módon, tánccal kommunikálnak egymással. Közben különféle illatanyagokat is kibocsátanak.  

  • A méh az embertől 50 – 60 ezer évvel idősebb. Az ősember már ismerte a mézet és sok mindenre felhasználta azt.
  •  A méhészet Ázsia déli részén jött létre. A tudósok azokon a tájakon találtak először említést róla. 
  •  A méz növeli a szervezet védekező funkcióit. Összetételében a Mengyelejev-táblázat anyagainak közel fele megtalálható: vas, mangán, réz, kálcium, klór, szilícium, alumínium, foszfor, magnézium, nátrium, stb.
  •  A méhek által termelt viasznak több rendeltetése van: egyes méhek a testük nedvesség elleni védelmére használják, mások a sejtek építésére. 
  •  A méz majdnem olyan mennyiségű ásványi sót tartalmaz, mint az emberi vérplazma.  
  • A méznek tartósító hatása van. A benne tárolt gyümölcs és zöldség hosszú ideig friss marad.  
  •  A méz nyugtató hatással bír. Lefekvés előtti fogyasztása nyugodt álmot biztosít.  
  •  A méz számos betegség ellenszere. Gyomorbántalmak esetén az orvosok reggelente egy kanál méz elfogyasztását ajánlják.  
  •  A mézet nem szabad forró teába tenni, mivel így sok hasznos tulajdonsága vész el. 
  •  A világ legdrágább méze a Manó méz, melyet egy 1800 méter mély barlangból nyernek a Saricayir völgyben, Törökországban. Egy kilogrammja 5000 euróba kerül.