Christian Moreh, a Southamptoni Egyetem kutatója azt mondta, nincsenek pontos adatok az Egyesült Királyságban élő magyarok számáról, ő csak a munkavállalókét 106 ezerre becsülné.
A kutató szerint a munkaképes korú magyar munkavállalók 80%-a a 18-35 éves korosztályba sorolható be, a nők és férfiak eloszlása pedig meglepően kiegyensúlyozott és 2016-ban 2000-2700 között gyerek születhetett magyar anyáktól.
2013 óta az Egyesült Királyságba irányuló magyar (és a közép-európai is) bevándorlás folyamatos csökkenést vagy stagnálást mutat, miután 2012-ben felpörgött, amit ő 2010 előtti gazdasági stagnálással, az uniós csatlakozástól elvárt bérnövekedés elmaradásával és a régióbeli országokhoz viszonyított pozícióvesztéssel magyarázott.
Christian Moreh a visszavándorlásról azt mondta, leginkább a fogadó ország körülményei befolyásolják, a magyar nemzetgazdasági mutatók javulása jóval kevésbé hathat a külföldön élők döntéseire, mint a – vélt vagy valós hamis – felfogás az önmegvalósítás vagy következő generáció lehetőségeiről. A népszavazást közvetlenül megelőző kutatások szerint a magyarok minden más csoportnál nagyobb, 50 százalékos arányban tervezték, hogy brit állampolgárságért folyamodnak a következő években, így a kutató nem feltételez nagyarányú visszatérési szándékot.
A magyarokra nézve sajnos komolyabb hatással lehet a Brexit átmeneti folyamata, mint a lengyel, vagy korábban érkezett közép-kelet-európai bevándorló csoportokra.
Ennek oka, hogy a 2012-2013-ban érkezetteknek a jelenlegi jogszabály szerint öt éves tartózkodást megkövetelő állandó tartózkodási bizonyítvány megszerzése nem garantált, az ezt felváltó státusról pedig még mindig nincs bizonyosság. Szerinte a Brexit-tárgyalások kimenetele legvalószínűbben egy olyan migrációs rendszerhez fog vezetni, amelyben az újonnan érkezett magyarok munkavállalói vízum alapján tudni munkát vállalni, az Egyesült Királyságban tanulni vágyókra pedig a jelenlegi nem-EU-s tandíjakat vetik ki.
