Mesekönyvet karácsonyra!

Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese

Illyés Gyula meséi a tizennégymilliós magyarság megtelepülésének legkülönbözőbb tájain teremtek; magukon hordják így e tájak sajátos mondatalakítását, nyelvi zeneiségét és – gyakran csak e tájakon értett – szavait. Egységesíteni, mindnyájunk számára azonnal érthetővé akartam tenni őket, úgy mégis, hogy a sajátosságukat megőrizzék. Hisz egy nemzet annál szervesebb, minél sokszerűbb; szellemileg annál gazdagabb és szabadabb, minél összetettebb, sőt tarkább; akár a festő a színeivel. S azután: ezekben a nem ma keletkezett mesékben csaknem teljességgel áll még a különös törvény: nyelvünk finomságainak megalkotói, legművészibb mesterei nem is oly rég népünk legelnyomottabb rétegének milliói voltak, a szegényparasztok. E mesterfogásoknak csak töredékeit is megőrizni nemzeti kötelesség, akár a műemlékvédelem.

Benedek Elek: Tűzrőlpattant királylányok

Magyarországon közel négyezer lejegyzett tündérmesét tartunk számon. Nincs tündérmese csoda nélkül. Sorban bukkannak fel a csodás kalandok, a csodás tárgyak és a csodás személyek. Benedek Elek klasszikus történetei közül ezúttal azonban azok kerültek egy csokorba, melyekben a királylányok karba tett kézzel való ücsörgés helyett a saját kezükbe veszik sorsuk irányítását ahelyett, hogy csak várnák a királyfit a fehér lovon. A meséket a modern átirat teszi a gyermekek számára is érthetővé és élvezhetővé, miközben hűségesen őrzi az eredeti történetek savát-borsát. A kötetet Eszes Hajnal illusztrálta.

Bozena Nemcova: Mese a tűzmadárról és a vízitündérről

Hogyan szabadul meg az ördög Kácsától, a folyton kereplő leánytól? Vajon szerencsét hoz-e Zuzankának az alabástromkezecske? Kiállja-e a próbákat a dúsgazdag kalmár lánya és a szegény pásztorfiú szerelme? És a furfangos hegyvidéki lány hogyan jár túl a bíró eszén? A népmesék egyéni hangvételű átírásával Nemcová, a cseh irodalom büszkesége – aki az önkényuralom idején évekig élt különböző felvidéki városainkban és sokat foglalkozott a szlovákság és a magyarság néprajzával – dolgos, viszontagságokkal, de csendes, apró örömökkel is teljes történeteket mesél el. A válogatást Kállai Nagy Krisztina csodás, humoros, és színes illusztrációi teszik feledhetetlenné.

Bartos Erika: Bogyó és Babóca évszakos könyv

A Bogyó és Babóca mesesorozat egy kis erdőben játszódik, szereplői erdei cimborák, apró bogárkák baráti közössége. A két főszereplő Bogyó, a csigafiú, és Babóca, a katicalány. A kis katica egy bájos, óvatos, félénk kislány, tele jó szándékkal, segítőkészséggel. Mindig megfontolt, felelősségteljes, megbízható. Bogyó, kis csiga, egy nagyon eleven, kíváncsi, vidám figura, kicsattanó jókedvvel, hatalmas lélekkel, telis-tele energiával. Bátor, de roppant érzékeny és szeretetreméltó. Újdonság a Bogyó és Babóca sorozatban – dupla méret kívül és belül! Négy évszak, négy mese. A tavasz témája mi más lehetne, mint a virágültetés? De Babóca tulipánjai alig bújnak ki a földből, Baltazár máris végigszáguld a kiskerten gördeszkájával. Nyáron Bogyó palacsintájának örülhetnek a kis barátok, ősszel együtt szüretelik a Százlábú szőlőjét, télen pedig sok szép hóember épül a dombon!

Lázár Ervin: A kisfiú és az oroszlánok

Lehet, hogy különösen hangzik, de ha Lázár Ervin helyét meg akarjuk határozni a magyar meseirodalomban, akkor a legegyszerűbb, s mind a legpontosabb azt mondanunk, hogy A kisfiú meg az oroszlánok szerzője a műfaj egyik élő klasszikusa. Meseregényének hőse egy "nagyon öreg oroszlán", aki Bruckner Szigfrid névre hallgat, s egy nagyon fiatal kisfiúnak, Petinek a hűséges barátja aki valaha egy cirkuszban dolgozott, s vénségére egy nagyon fiatal kisfiút, Petit fogadott barátságába. Őt traktálja meséivel, hosszú életének különös történeteivel, amelyekről nem lehet tudni, hogy igaz mesék-e vagy csupán egy sokat látott és tapasztalt oroszlánképzelet színes tódításai. Dehát Lázár Ervin írói varázsának éppen ez a lényege; az ő írásaiban a hihetetlen hihető és valóságos, a valóság pedig úgy hat, mint egy hol kacagtató, hol pedig szomorú tündérálom.